The Pharaoh's Favorite
Passion Exkluzív
Szeretet
12.0K
Leírás
Neferet Amon fopapjanak lanya, aki arrol almodik, hogy maga is papno lehessen Izisz templomaban. Szeretett Sahetyvel, egy feltorekvo katonai parancsnokkal kotendo hazassaga ket befolyasos csaladot egyesitene a farao szolgalataban. Vilaga azonban darabokra hullik, amikor felfedezi, hogy Sahety megcsalta ot fiatalabb hugaval a Nilus szent vizei kozeleben.
Fejezet 1
Jun 5, 2025
[Neferet nézőpontja]
Teste az enyémhez simul, kezei áhítattal és birtoklással siklanak végig meztelen bőrömön. Lélegzete meleg a fülem mellett, ajkai úgy suttogják a nevemet, mintha imát mondana, amit csak ő ejthet ki.
"Érzed, ugye?" mormolja, hangja jelentéssel telt és sűrű. "Ahogy hozzám tartozol. Ahogy én is hozzád."
Nem ellenkezem. Kellene. Tudom, hogy kellene. De van benne valami—az érintése, a jelenléte—ami magával ránt, önként hagyom, hogy elnyeljen.
Kétségbeesetten vágyom rá, hogy végre meglássam az arcát, hogy megértsem, miért tartoznak a vágyaim hozzá, s nem ahhoz a férfihoz, akit hamarosan feleségül veszek.
"Igen, érzem," suttogom, és tényleg úgy is értem.
Ujjai szorosabban fonódnak rám, ajkai utat rajzolnak a torkomon, a vállamon és a melleimen, le a hasamon, egyre lejjebb—
Hirtelen forróság önti el a testemet, éles, mindent elárasztó. Ajkam ívbe feszül a szája alatt, nyögés szökik ki belőlem.
De ekkor—egy hang hasít át a ködön.
"Neferet úrnő!"
A szemem kipattan.
Pislantok, próbálok megnyugodni. Az ismerős arc élesen kirajzolódik előttem — Pageti, gyermekkori barátom, leghűségesebb szolgám. Az ágyam mellett térdel, homloka aggódva ráncolódik.
"Remegve aludtál," mondja, hangja halk, de sürgető. "És… úgy lélegeztél, mintha mezítláb futottál volna végig a sivatagon."
Mély pír önti el a nyakamat.
Az álom. Ahogy a nevét nyögtem.
Forrón az arcomhoz szorítom a kezem, megszégyenülve. "Én— Semmi baj. Csak egy álom volt."
Pageti nem látszik meggyőzöttnek. "Ugyanaz az álom az idegennel, mint mindig?"
Megrázom a fejem, habozva. "Nem… nem egészen. Ezúttal más volt."
Oldalra biccenti a fejét, várja, hogy elmeséljem.
A frissen sült kenyér és méz illata lebeg a levegőben, ahogy Pageti elém teszi a reggelis tálcát.
"Tudod, hogy szokott lenni," motyogom. "Ő mindig ott áll—a Nílusban, vár rám. Szép és titokzatos, de soha nem vagyok képes felidézni az arcát. Miközben csókol, a kezemet a hátam mögé fogja, hogy ne érintsem meg. És amikor végre elérném—"
"Eltűnik. Mint a pára a vízen," fejezi be Pageti helyettem. Figyel engem, sötét szemeiben kíváncsi él csillan, mikor bólintok.
Felsóhajtok, a gyümölcsös és lepényes tányéromra meredek, kerülve a pillantását. "Ezúttal… valóságosabbnak tűnt. És… sokkal… kifejezettebbnek ."
Egy pillanatnyi csend. Aztán—Pageti felzokog, keze a szájához kap.
"Neferet úrnő!" suttogja hangosan, szemei tágra nyílnak. "Azt akarod mondani, hogy te—" Hangja halkabb lesz, közelebb hajol. "Tényleg álmodtál arról, hogy vele fekszel?"
Ahogy mondja, még jobban szégyellem magam. Felnyögök, ismét kezeim közé temetem az arcom. "Igen! És bárcsak ne tettem volna!"
Pageti sokáig csak néz rám. Aztán—elneveti magát.
"Nos," húzza el a szót, "ez legalább megmagyarázza, miért ficánkoltál úgy álmomban."
Még hangosabban felnyögök, és hozzávágok egy párnát. "Pageti!"
Nevet, könnyedén kitér a párna elől, majd letelepszik az ágyam szélére, szemeiben még mindig pajkos fény táncol.
"Nem értem, miért vagy annyira zavarban. Ez csak álom, nem volt valóság."
"De valóságosnak tűnt," erősködöm, felnézve rá, szinte könyörgő hangon. "Valóságosabbnak, mint valaha, és mint kellene. És ez helytelen!"
Pageti incselkedése finomabb, gyengédebb lesz. "Neferet úrnő, te szereted Sahetyt. Hozzá fogsz menni . Egy álom nem változtat ezen."
"Akkor miért álmodom egy másik férfiról?" kérdezem, elkeseredetten. "Egy idegenről?"
Pageti vállat von. "Talán nyugtalan az elméd. Vagy talán," kacsint, "egyszerűen csak arra vágysz, amit az esküvőd előtt nem kaphatsz meg."
Elhűlve felnyögök, kezemmel a karját csapom, ő újra nevet, könnyedén kitér a gyenge dorgálásom elől.
"Csak mondom! Régóta vársz Sahetyre, ő pedig hónapok óta távol van. Talán a szíved belefáradt a várakozásba."
A szavai kényelmetlenül ülnek meg a mellkasomban.
Igaz, hogy vártam. Évek óta szeretem Sahetyt. Én kértem őt. Én választottam. Akkor miért érzem, hogy valami nincs rendben?
Megrázom a fejem, elűzve a gondolatot. "Nem számít. El fogom felejteni."
"Jó." Pageti bólint, elégedetten. "Mert úgyis túl elfoglalt leszel az Ízisz-ünnep előkészületeivel, hogy álmokra gondolj."
"Igazad van." Kifújom a levegőt, végre belekortyolok a vizembe. "És ráadásul… Sahety is hamarosan hazatér."
"Igen." Pageti elmosolyodik. "Hamarosan a felesége leszel. És minden a helyére kerül."
* * *
Sahety másnap reggel érkezik vissza. Rohannok elé, szandálom alig érinti a kövezetet. A szívem vadul ver, a viszontlátás öröme mindent eláraszt.
"Sahety!" kiáltom, lihegve.
Megfordul hangomra, arca átsuhan valami kiismerhetetlen, mielőtt elmosolyodna—szelíden, udvariasan, távolságtartóan.
"Neferet," üdvözöl, hangja egyenletes.
"Itthon vagy." Átkarolom a nyakát, belesimulok a melegébe. "Végre itthon vagy."
Karjai körém fonódnak, tétován, mintha nem tudná, mit kezdjen velük. Amikor felnézek rá, egy csókot várok, de csak a homlokomhoz érinti ajkait.
Elhúzom a szám. "Hiányoztál."
Egy pillanatnyi csend. "Én is neked," mondja. De a szavak üresek.
Azt mondogatom magamnak, csak fáradt. Hosszú útja után kimerült, időre van szüksége.
De ahogy telnek a napok, a távolság nem múlik.
Vacsoránál Sahety mellettem ül, de a figyelmét apám köti le.
"A vendéglistát át kell nézni," mondja, közben unottan egy datolyát forgat az ujjai között. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy Thébai fele itt legyen."
Apám bólint egyetértően. "Valóban. Szerényebb ünnepség bölcsebb lenne."
Kettejük között nézek. Erről beszélnek csak.
Az asztal alatt Sahety keze után nyúlok, megszorítom. "Holnap lesz az ünnep. Mehetnénk együtt, csak ketten, a ceremónia előtt."
Sahety habozik, alig szorít vissza, majd elhúzza a kezét. "Még sok a teendő. A papnak el kell fogadnia az áldozatainkat, az embereim is igénylik a jelenlétemet."
Ajkamba harapok. "Egy rövid látogatás? Csak egy estére?"
Arca megfeszül, de erőltetett mosolyt húz rá. "Majd meglátjuk."
Pageti a terem másik végéből a szemembe néz. Homloka gondterhelt. Ő is észreveszi.
Valami nincs rendben vele.
The Pharaoh's Favorite
60 Fejezetek
60
Tartalom
Rólunk
Copyright © 2025 Passion
XOLY LIMITED with the registered office at Las Vegas, NV, USA, 89101