Alpha Maximus The Last Lycan
Álom
36.8K
Leírás
Alpha Maximus a Verhold hold farkas csomag utolso a fajtajabol, partalan, es elutasitott a verfarkas kozosseg altal, es nem kepes iranyitani a Lycan-jat, ami nagyobb fenyegetest jelent mindenki szamara. Ot meg a sajat csomagja is megveti es nem kedveli, amig el nem fogjak, ami ahhoz vezet, hogy vegul a legrosszabb korulmenyek kozott talalja meg a parjat. O kiszabaditja a parjat a rabszolgasagbol es a bantalmazasbol, egyutt menekulve a halalos helyzetbol. A parja varazserejenek koszonhetoen felmerulnek kerdesek, es most a verfarkas kozosseg mindkettojuktol fel es haborut hirdet ellenuk. A parja multjarol rejtett titkok derulnek ki, ami ahhoz vezet, hogy a parja beteljesit egy halalos joslatot.
Fejezet 1
Jun 5, 2025
A tél hidegében a lélegzetem ködössé teszi a padlást. A testem remeg és a kezeim zsibbadtak. Lassan felülök, próbálva nem rontani a sebeim állapotán. Felállok és a törött tükörbe bámulok magam előtt.
Szánalmas látványt nyújtok. A fehér ruhám, ami már nem is olyan fehér, most piszkos, poros és koszos. A szélei szakadozottak, itt-ott elszakadtak, és az anyag elvékonyodott az idők során, foszladozik.
A szemeim szokatlanul fényes ezüst-kékek. A hajam régen platinaszőke volt, de évek óta nem volt luxusom szappant használni benne, így most inkább hamuszőkének tűnik.
Fázva magamra kapom a másik ruhadarabot, ami az enyém. Egy kopott régi kardigán gombok nélkül, a hidegtől remegő kezeimmel fogom össze elöl. A madarak hangja az ablakom előtt magára vonja a figyelmemet. Elfordítom a fejem, hogy kinézzek az ablakon a friss hóban ugrándozó madarakra. Gyönyörű és megnyugtató nézni őket.
Bárcsak olyan lehetnék, mint ezek a madarak. Szabadon repülhetnék odakint, nem törődve azzal, mit egyek, hiszen számukra mindenhol bőséges az élelem. Messzire mehetnek és felfedezhetik a világot. Irigylem őket. Féltékeny vagyok minden vadállatra, amit az erdőben látok kóborolni. De sajnos az én életem pont az ellentéte az övékének.
Fogoly vagyok. Nem menekülhetek el a falkától és örökre a szolgájuk leszek. Csecsemőként elhagytak, és ők rabszolgaként fogadtak be. Úgy próbálok túlélni, hogy maradék ételt eszem és a régi, lepusztult padláson alszom. Nem tudom, miért hagytak el. A sebeimre bámulok. Éveken át szenvedtem fizikai és érzelmi bántalmazástól. Néha azt kívánom, bárcsak ne éreznék fájdalmat, de bár a bántalmazás évei elmúltak, a testem még mindig ugyanúgy szenved.
Tegnap este szólaltam meg először évek óta. A falka ebédlőjében voltam. A szoba tele volt emberekkel, és én Alpha Tate-hez fordultam, hogy kérjek egy takarót vagy legalább melegebb ruhákat. Az egész falka döbbenten dermedt meg a szavaimra, mivel többségük sosem hallott beszélni. Szellemként vagy a falka házának egyik tárgyaként éltem, próbálva láthatatlanná tenni magam. Azonban a viharos és keservesen hideg tél elég bátorrá tett ahhoz, hogy kérjem a létfenntartáshoz szükséges dolgokat.
Miközben Alpha Tate evett, mellé álltam és letérdeltem. Az arcát zavarodottság töltötte el, tudva, hogy valószínűleg kérni fogok valamit.
'Kérem, Alpha Tate, egyik éjjel megfagyok. Csak egy takarót vagy melegebb ruhákat kérek,' könyörgök, lenyelve a büszkeségem és nem félve attól, hogy szembemenjek a megszokott renddel.
Alpha Tate huszonkét éves, pár nélküli. Jóképű és nagyon vonzó. Világosbarna haja és átható barna szemei vannak. A teste fizikailag erős, hatalmas izmokkal, amik minden lányt megbabonáznak. Egy erőteljes, 180 centi magas férfi. De még ha ragyogó is az arca, valójában szörnyeteg. Kívül jóképű, de belül romlott.
Felállt, odacsörtetett hozzám, és felemelt egyik kezével a nyakamnál fogva.
Mélyen a fényes ezüst-kék szemeimbe nézett. A kezeimmel az ő kezébe kapaszkodtam, próbálva lazítani a szorításán. Nem kaptam levegőt, miközben az arcomba üvöltött. Forró lehelete rothadt sajtszagú volt.
'Hogy mersz szívességet kérni tőlem? Miután már megengedjük, hogy a padláson aludj és megeheted a maradékainkat? Te a falka rabszolgája vagy és semmi több, ami azt jelenti, hogy nem kapsz többet! Nem vagy más, csak egy mocskos szolga!' üvöltötte.
Átdobott a padlón, és én fájdalmasan felnyögtem. 'Sajnálom, Alpha Tate, soha többé nem kérek semmit. Kérem, bocsásson meg,' mondom, a padlóra szegezve tekintetem, majdnem sírva.
Alpha Tate gúnyosan felnevetett és visszament a tányérjához, felemelte és visszajött hozzám.
'Úgy tűnik, a Rabszolga éhes!' mondta kegyetlenül. A maradék ételét a fejemre borította.
Meleg folyadék csöpögött végig a fejemen. Lenéztem a földre csöpögő cseppekre, és láttam, hogy szósz az.
A szoba felrobbant a nevetéstől, ahogy meg sem mertem mozdulni. 'Azt hiszem, ez a toprongyos nő még mindig éhes,' kuncogott. 'Valaki más is szeretne neki adni valamit enni?' kiáltotta. A falka tagjai elkezdtek ételmaradékokat dobálni rám.
Egy egész krumpli csapódott a fejembe. Továbbra is a földre szegeztem a tekintetem, nem akartam, hogy bárki is lássa a könnyeket, amiket próbáltam visszatartani.
'Most tűnj el a szemem elől!' csattant fel Alpha Tate. Felálltam és kirohantam a szobából, végig a folyosón.
Ahelyett, hogy visszafutottam volna a szobámba, keresztülfutottam az erdőn a kedvenc helyemre. Valahova, ahova szerettem menni.
Bár félig be volt fagyva, beléptem a tóba, olyan gyorsan mosva le az ételt és a szószt a hajamról és testemről, amennyire csak tudtam. A tó intenzív hideggel hasított a testembe. A kezeim remegtek, ahogy a hajam mostam. A hajamból az olaj gyorsan megdermedt és a felszínre úszott. A tó megtelt piszokkal, zavarossá vált a szósztól, ahogy keveredett a vízzel. Nem bírtam tovább a hideget.
Amint tiszta lettem, visszafutottam a falka házába teljesen átázva, és felosontam a padlásra.
Mivel nem volt váltás ruhám, levettem a vizes kardigánomat és ruhámat. Kicsavartam belőlük a vizet, majd egy törött székre terítettem őket száradni. A hideg szellő újra megérintette a bőrömet. Végül meztelenül összegömbölyödtem a szoba sarkában lévő régi matracon. A hideg ellenére elaludtam, arra gondolva, hogy talán holnap már fel sem ébredek. Talán megfagyok. Legalább akkor véget ér a szenvedésem.
Nem sokkal később arra ébredtem, hogy berúgják az ajtót. Felülve riadtan láttam, hogy Béta Sam mered rám. Arckifejezése gyorsan vigyorrá változott, ahogy meztelen testemet bámulta. Olyan volt, mint egy vadállat, aki kész felfalni a húst maga előtt.
Gyorsan keresztbe fontam karjaimat, hogy elrejtsem és eltakarjam melleimet. Mellbimbóim mereven álltak a hidegtől. Lábaimat közelebb húztam testemhez, hogy elrejtsem női részeimet.
Béta Sam csendben becsukta maga mögött az ajtót és újra rám meredt. Lassan elindult felém. A sarokba húzódtam, tekintetemet a padlóra szegezve.
Lábai most már látótávolságon belül voltak. Remegtem a hidegtől és féltem attól, ami következni fog. 'Állj fel, Rabszolga,' mondta halkan.
Felállva egyik kezemmel alsó testrészemet takartam el, a másik karomat melleim előtt tartottam.
'Alfa Tate küldött, hogy megfelelően megbüntesselek.' mondta szadista módon. Aztán erőszakkal elhúzta karjaimat, mozdulatlanul tartva őket, hogy meztelen húsomat nézegethesse.
Azonnal vágy jelent meg a szemében, ahogy megnyalta ajkait, 'Bár rabszolga vagy, nagyon szép tested van,' mondta, közelebb húzva magához.
Lehajtotta fejét, beszippantva illatomat, majd a falhoz nyomott. Továbbra is az arcomat érintgette, majd végighúzta ujját az ajkaimon, miközben másik keze továbbhaladt a hasamon.
Hirtelen olyan erősen haraptam meg az ujját, ahogy csak tudtam, nem engedve el. Éreztem vérének ízét a számban, ahogy lecsorgott az államon.
'Te hálátlan szajha!' üvöltötte, miközben ép kezével gyomron vágott.
A földre zuhanva összegörnyedtem, hasamat fogva, és felnéztem, hogy lássam, ahogy Sam letépi ingét és beköti vele ujját, hogy elállítsa a vérzést.
Rám meredt, majd rugdosni kezdte lábaimat és bordáimat. Végül egy idő után elviharzott. 'Drágán megfizetsz ezért, rabszolga!' mordult fel.
Kiengedtem a visszatartott levegőt. Aztán sokkoltan zuhantam vissza a matracra attól, ami történt és amit tettem.
Az Alfa dühös lesz, ha ezt meghallja! - kapcsolódik hozzám gondolatban Storm farkasom.
Mit kellett volna tennem? Nem hagyhattam, hogy hozzám érjen. Csak a párunknak van erre joga! - csattantam vissza rá.
Igazad van. Ki kell tartanunk még néhány napig, amíg betöltjük a tizennyolcat. Akkor remélhetőleg párunk megtalál és elvisz minket.
Mi van, ha nem fog szeretni? - kérdeztem Stormtól.
Párunk szeretni fog minket. Majd meglátod! - mondta Storm izgatottan.
A tegnap esti események után mély félelem és szorongás gyötör. Megdörzsölöm sajgó bordáimat, majd lemegyek a lépcsőn, hogy reggelit készítsek a falkának. Felteszek egy fazék zabkását a tűzhelyre.
Míg a kása fő, megterítem az asztalt tálakkal, kanalakkal és poharakkal, majd megkeverem a kását. Ezután kiveszem a gyümölcsleves kancsót a hűtőből és megtöltöm az asztalon lévő összes poharat.
Hallva a falkatagok beszélgetését, gyorsan megtöltöm a tálakat kásával, majd visszarohanok az emeletre, mielőtt bármelyik falkatag meglátna.
Gyakran dühösek lettek, különösen Alfa Tate, ha még lent voltam, amikor ettek. Azt mondták, a jelenlétem rosszullétet okoz nekik, és nem tudnának enni, ha ott vagyok, mert annyira visszataszító vagyok.
Aggódom, hogy mit fog tenni Alfa Tate büntetésként azért, hogy megharaptam a bétája ujját. Ma mindenkitől távol akarok maradni.
Általában egy órával a reggeli felszolgálása után térek vissza a konyhába takarítani. Szándékosan várok még fél órát, hogy biztosan tiszta legyen a terep.
A szokásosnál gyorsabban takarítom ki a konyhát, de csak néhány kanálnyi kását tudok magamnak összekaparni.
Elkészítem az ebédet, majd az ételeket az asztalra helyezem. Végül gyorsan fel tudok szaladni a padlásra, de előtte még nekiütközöm valakinek. 'Nagyon sajnálom,' suttogom, a földet nézve.
'Ezt mondtad tegnap is!' mondja Alfa Tate keményen. Megragadja az arcomat és kényszerít, hogy ránézzek. Hunyorogva néz a szemembe, majd rám mered.
'Miért haraptad meg Béta Sam ujját?' kérdezi.
Könnyek gyűlnek a szemembe. Megpróbálok elfordulni, de visszarántja az arcomat felé.
'Válaszolj!' mordul fel.
'É-ő megpróbált megérinteni,' válaszolom.
Alfa Tate felnevet, majd hátralök.
'Nem tudom, miért akarna megérinteni egy mocskos, undorító rabszolgát, mint te, de ha kedve támad veled szórakozni, akkor hagynod kell!' csattan fel.
Könnyben törve ki elfutok mellette és sírva rohanok fel a padlásra.
Gondolatban kapcsolatba lépek farkasommal, Stormmal.
Storm, mit tegyünk, ha Béta Sam visszajön ide?
Talán el kellene szöknünk? - javasolja Storm.
Nincs hova mennünk, és biztosan megfagynánk az első éjszakán menekülés közben! - válaszolom.
Holnap leszünk tizennyolc évesek. Úgyhogy éljük túl ezt az éjszakát, hátha holnap megtaláljuk a párunkat! - mondja Storm.
Storm, ideges vagyok a holnap miatt. Nagyon rossz előérzetem van. - mondom neki.
Alpha Maximus The Last Lycan
75 Fejezetek
75
Tartalom
Rólunk
Copyright © 2025 Passion
XOLY LIMITED with the registered office at Las Vegas, NV, USA, 89101